Hibaüzenet

  • {{ item }}

Sikeres tranzakció

Warning message

  • {{ item }}

Szappanos Sándor - Testünk építőkövei, a vitaminok

Szerző: Szappanos Sándor 2013. Április 12. 13:29:38

Az ételeinkben és italainkban lévő tápanyagokat két nagy csoportra, makro- és mikro tápanyagokra oszthatjuk. Makro tápanyagaink az energiát biztosító fehérjék, zsírok, szénhidrátok, mikro tápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. Ez utóbbiakból néhány gramm, milligramm illetve egyes esetekben csak pár mikrogramm szükséges, ebben a mennyiségben viszont nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez.

A nem megfelelő vitamin bevitel csökkenti a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességét és a sportteljesítményt. Következésképpen a megfelelő vitaminfogyasztás elősegíti az egészség megőrzését, rövidíti a regenerációs időt és javítja az edzésminőséget.

Vitaminoknak nevezzük a szervezetben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához nélkülözhetetlen, felépítésünkben eltérő szerves tápanyagok csoportját. Jelentős részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe jutatni, mert bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.

 

A vitaminok között megkülönböztetünk zsírban és vízben oldódó vitaminokat. A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes tárolni és szükség szerint felhasználni, ellenben a vízben oldódó vitaminokkal, melyeket nap mint nap be kell vinni a szervezet egészséges működése érdekében.

 

Íme a legfontosabb vitaminok:

 

Zsírban oldódó vitaminok

 

A vitamin – helyreállítja a bőr és nyálkahártyák épségét, nélkülözhetetlen a retina működéséhez, segíti a szem alkalmazkodását a sötéthez. Lelőhelye a máj, tej, tojássárgája, vaj, tengeri halak, sárgarépa, kelkáposzta, paraj.

 

D vitamin – szükséges a kalcium- és a foszfátanyagcseréhez, a csontok és a fogak egészségéhez. Napfény hatására termelődik a bőrben, télen mesterségesen kell pótolni. Legjobb források az olajos halak, a csukamájolaj, tej, tejtermékek, tojás, vitaminozott margarin.

 

E vitamin – antioxidáns vitamin, ami a szervezetbe kerülő vagy ott keletkezett káros anyagokat (szabad gyököket) közömbösíti, stabilizálja a sejtmembránokat. Megtalálható a növényi olajokban, a zöldnövényekben és gabonacsírákban.

 

K vitamin – a véralvadásban játszik nagy szerepet, így a K vitamin hiányában, akár el is lehet vérezni. Olyan fehérjék előállításában játszik szerepet, melyek az egészséges és erős csontok kialakulásáért és megőrzéséért felelősek. Gátolja az erek elzáródását, védve ezzel az erek falait, így erősíti a keringési- és az érrendszert.

 

Vízben oldódó vitaminok

 

B1 vitamin – a szénhidrátok és az alkohol lebontásában játszik szerepet, hiányában károsodhat a hám és az idegszövetek. Lelőhelye a máj, barna kenyér, a hüvelyesek és az élesztő.

 

B2 vitamin – a zsír és a fehérje lebontásban vesz részt, jelenléte a nyálkahártyák és a bőr épségének megőrzéséhez szükséges. Tejből és tejtermékekből, a májból, a húsból, tojásból vehetjük magunkhoz.

 

B6 vitamin – a fehérje anyagcsere folyamatokban nélkülözhetetlen, fontos a normális vérképzéshez, a központi idegrendszer működéséhez és a bőr anyagcseréjéhez. Leginkább a májban, a sovány húsokban, a teljes értékű gabonában, a tejben és tejtermékekben, a tojásban, élesztőben, a búzacsírában és a hüvelyesekben található.

 

B12 vitamin – a vörösvértestek képződését, valamint a vas beépülését szolgálja. A tojás, a hús, a máj és a tejtermékek a fő forrása.

 

C-vitamin – a kötőszövetek képződéséhez és a vérképző anyagok felszívódásához szükséges. Leköti a szervezetre ártalmas szabadgyököket és segíti a vas felszívódását. A citrusfélék, a káposztafélék, a friss gyümölcsök, a zöldpaprika és a petrezselyem zöldje a lelőhelye.

 

Niacin – a sejtekben zajló kémiai reakciókért és a szénhidrát anyagcseréért felel. Legjobb forrásai a gabonafélék, a máj, a sovány húsok, a tej és a zöldségek.

 

Folsav – a vörösvértestek képzésében segít a B12-nek, valamint a DNS és RNS molekulák anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen. Friss levele zöldségekből, főzeléknövényekből, gyümölcsökből, halból és májból juthatunk hozzá.

 

B5 vitamin, pantotensav – a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjéhez, a haj regenerálódásához, valamint az idegrendszer működéséhez szükséges. Máj, vese, hús vagy hüvelyesek, a brokkoli és a csiperkegomba fogyasztásával pótolható.

 

Ahogy már írtam, a termőföldek kizsigerelése, a környezetszennyezés, a vegyszerek használata és az éretlen szüretelés következményeképpen előtérbe kerültek a táplálék kiegészítők.

 

További néhány adat mennyivel változtak a zöldségek, gyümölcsök vitamin tartalma:

 

Növény

ásványi anyag és vitamin

1985

1998

Különbség %-ban

 

 

milligramm

milligramm

 

Brokkoli

kalcium

103

33

-68

 

folsav

47

23

-52

 

magnézium

24

18

-25

Bab

kalcium

56

34

-38

 

folsav

39

34

-12

 

magnézium

26

22

-15

Burgonya

kalcium

14

4

-70

 

magnézium

27

18

-33

 

C-vitamin

25

20

-20

Sárgarépa

kalcium

37

31

-17

 

magnézium

20

9

-57

Spenót

magnézium

62

19

-68

 

B6 vitamin

200

82

-59

 

C-vitamin

51

21

-58

Alma

C-vitamin

51

21

-58

Banán

Kalcium

8

7

-1

 

folsav

23

3

-84

 

magnézium

31

27

-13

 

B6 vitamin

330

22

-92

 

kálium

420

327

-22

Eper

kalcium

21

18

-14

 

C-vitamin

60

13

-67

 

Van azonban egy növény, melyben nagy mennyiségben megtalálható a legtöbb vitamin, ásványi anyag, nyomelem, enzim stb. Ez a növény az Aloe Barbadensis Miller, amely nem csodanövény, de az csodálatos hogy évezredeken át alkalmazkodni és fennmaradni tudott. Az ebből készült táplálék kiegészítők mindenki számára ajánlottak a betegségek megelőzése érdekében.

 

Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt makro-, illetve mikroelemekből sem, fontos, hogy megfelelő mennyiségben jutassuk be a nélkülözhetetlen komponenseket. Az Amerikai Táplálkozásügyi Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA- nak ( Recommended Dietary Allowance), azaz Ajánlott Napi Táplálékbevitelnek nevezett el. Néhány évtizeddel később, 1998-ban az Usa és Kanada orvostudományi intézete konszenzust kötött és bevezette a DRI-t, azaz a Daily Reference Intake fogalmát, amely az étrendtervezéshez és az étrendanalízishez egyaránt támpontot jelent. Magyarországon az RDA-t vesszük alapul. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország- így hazánk is – létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb. Jó néhány tényezőtől függ, az ásványi anyag és vitamin szükséglet: kortól, nemtől, fizikai aktvitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, hormonrendszertől, táplálék egyéni felhasználási képességeitől, stb. Vajon az élsportolók vitamin és ásványi anyag szükséglete mennyiben térhet el az RDA-tól?

Az Amerikai Sportorvos Társaság állásfoglalása szerint a sportoló vitamin és ásványi anyag szükséglete csak átlagosan felel meg az RDA illetve a DRI értékeinek.

 

Végezetül egy idézet, amelyet már Hippokrátész is mondott:

 

„Táplálkozásotokban keressétek gyógyulásotokat”

 

Legközelebb az ásványi anyagokról olvashattok.

 

 Szappanos Sándor

 egészség tanácsadó

comments powered by Disqus