.: Song Moo Kwan Hapkido » A hapkido története :.
A koreai harcművészetek kialakulásáról többfajta vélemény van. Az a legvalószínűbb, hogy a koreai ütő és rúgó művészetek
először Kínából jöttek a kereskedelmen, kereskedőkön keresztül. Abban minden kutató egyetért, hogy a gyökerek a három
királyság történelmébe nyúlnak vissza.
Több mint 1300 évvel ezelőtt Korea 3 királyságból állt: Koguryu, Paekji, Silla. Silla volt a legkisebb és állandó fenyegetettséget érzett a másik két királyság illetve a japánok miatt. Ezért a Silla-iak egy harci különítményt hoztak létre, amelyben íjászatot, lovaglást, harci művészeteket, vívást, és filozófiát tanultak.
Ezt szerzetesek kezdték el gyakorolni és akkoriban Won Kwang Bopsa néven ismerték. Később a Hwarangdo nevet kapta ("virágzó ifjúság" után). Silla így nagyon hamar felerősödött katonailag, és legyőzte az ellenséges királyságok haderőit.
A Hwarang harcosokat soha nem győztek le csatában. Tetteik legendává váltak.
1935-ben egy csapat japán régész két sírhelyet fedezett fel: Muyong Chong és Kakchu Chong. A mennyezetükön egy falfestmény volt, amelyen harcművészeti pózban alakok láthatóak. Ezek a pózok nagyon hasonlítottak a mai taekwondo és hapkido technikáihoz.
A sírhelyek a Koguryu királyságból maradtak fenn i.e. 37-668-ból. A Jok Kul nevezetű altemplom bejáratánál is két hasonló szobor látható hasonló pózban (i.sz. 751-ből).
A Won Kwang Bopsa alaptanításai minden koreai harcművészet alapja:
1. Légy hűséges szüleidhez
2. Légy hűséges a hazádhoz
3. Bátorság a csatában
4. Soha ne hátrálj meg a harcban
5. Soha ne végy el életet ok nélkül
A három királyság ezután egyesült. Megalakult a Koryo dinasztia. Ez volt az időszak, amikor a harcművészetek virágzottak. Névvel is ihlették őket, legnépszerűbbek a Taekyon, Su Bak, Sirium volt.
500 évvel a Koryo dinasztia után a Yi dinasztia vette át az uralmat. Ők féltek azoktól, akik harcművészeteket tanultak és ezért betiltották ezek gyakorlását. Közben dél felől a kínai buddhista vallás kezdett begyűrűzni Koreába. A koreai szerzetesek Kínába utaztak vallást és harcművészeteket tanulni.
A kínai szerzeteseknél ismerni kellett a kínai harcművészetek alapjait, így a koreai szerzetesek összehasonlíthatták a módszereiket a kínaiakéval, és beépítették a testalkatukhoz és kultúrájukba vágó előnyös dolgokat.
Több mint 1300 évvel ezelőtt Korea 3 királyságból állt: Koguryu, Paekji, Silla. Silla volt a legkisebb és állandó fenyegetettséget érzett a másik két királyság illetve a japánok miatt. Ezért a Silla-iak egy harci különítményt hoztak létre, amelyben íjászatot, lovaglást, harci művészeteket, vívást, és filozófiát tanultak.
Ezt szerzetesek kezdték el gyakorolni és akkoriban Won Kwang Bopsa néven ismerték. Később a Hwarangdo nevet kapta ("virágzó ifjúság" után). Silla így nagyon hamar felerősödött katonailag, és legyőzte az ellenséges királyságok haderőit.
A Hwarang harcosokat soha nem győztek le csatában. Tetteik legendává váltak.
1935-ben egy csapat japán régész két sírhelyet fedezett fel: Muyong Chong és Kakchu Chong. A mennyezetükön egy falfestmény volt, amelyen harcművészeti pózban alakok láthatóak. Ezek a pózok nagyon hasonlítottak a mai taekwondo és hapkido technikáihoz.
A sírhelyek a Koguryu királyságból maradtak fenn i.e. 37-668-ból. A Jok Kul nevezetű altemplom bejáratánál is két hasonló szobor látható hasonló pózban (i.sz. 751-ből).
A Won Kwang Bopsa alaptanításai minden koreai harcművészet alapja:
1. Légy hűséges szüleidhez
2. Légy hűséges a hazádhoz
3. Bátorság a csatában
4. Soha ne hátrálj meg a harcban
5. Soha ne végy el életet ok nélkül
A három királyság ezután egyesült. Megalakult a Koryo dinasztia. Ez volt az időszak, amikor a harcművészetek virágzottak. Névvel is ihlették őket, legnépszerűbbek a Taekyon, Su Bak, Sirium volt.
500 évvel a Koryo dinasztia után a Yi dinasztia vette át az uralmat. Ők féltek azoktól, akik harcművészeteket tanultak és ezért betiltották ezek gyakorlását. Közben dél felől a kínai buddhista vallás kezdett begyűrűzni Koreába. A koreai szerzetesek Kínába utaztak vallást és harcművészeteket tanulni.
A kínai szerzeteseknél ismerni kellett a kínai harcművészetek alapjait, így a koreai szerzetesek összehasonlíthatták a módszereiket a kínaiakéval, és beépítették a testalkatukhoz és kultúrájukba vágó előnyös dolgokat.
Takeda Sokaku (1858-1943)
Yong Sul Choi (1904-1986)
1909-ben a japánok megtámadták és megszálltak Koreát. Ebben az időszakban mind a koreai harcművészetek, mind a koreai
kultúra gyakorlása tiltott volt. Csakis a japán kultúrát és néhány japán harcművészetet engedélyeztek.
Egy fiatal koreai Yong Sul Choi munkatáborba került Japán hegyei között. Szerencsésnek mondhatta magát hogy családjával lehetett. Nevelőapja egy japán, Sogaku Takeda mester lett. Ő Daito Ryu Aiki Jutsu mester volt. Fiát szerette és a haláláig Choi tőle tanult.
1945-ben Korea visszanyerte függetlenségét. Több koreai hazatérhetett, közöttük kiváló mesterek is, mint Yong Sul Choi. Choi elkezdte a Japánban tanult módszereket alkalmazni vegyesen a koreai harcművészetekkel.
Stílusának a Yawara nevet adta. Ez nem volt népszerű mert japán volt. Később Yu Sul-ra, majd Yu Kwon Sul-ra változtatta. A tanítványai tanácsaira ezután mégis felvette a Hapkido nevet.
Tanítványai között több olyan név volt, akik külön koreai stílusokat alapítottak a későbbiekben. Például Chi Chan Jae mester volt az aki megfűszerezte a stílust akrobatikus rúgástechnikákkal.
Ő nyitotta meg az első hapkido iskolát Koreában 1961-ben. A neve Song Moo Kwan volt. Mai neve már Sin Moo hapkido.
Kwan Sik Myung mester 1968-ban megalapította a Yoon Moo Kwan hapkido-t.
Joe Bang Lee, aki 1960-ban megalapította a Hwarangdo stílust, 1972-ben kivitte az Egyesült Államokba. Azóta a Hwarangdo a világon elterjedt harcművészet lett.
Más hazatért mesterek más nevet adtak a művészetüknek, pl.: Tang Soo Do
1955-ben Choi Hong Hi tábornok a taekwondo kitalálója, aki nagy befolyással bírt, a taekwondo zászlaja alá akart bevonni minden küzdő művészetet.
Szerencsére néhány a mai napig külön fennmaradt: Tang Soo Do, Tae So Do, Hwarang Do, Boo Sho Han, Kuk Sol Won, Hosin Do, Kum Do.
A Hapkido azért tudott független maradni, mert a technikák eltértek a többi stílustól.
Mások bíróságra vitték az igazukat.
Napjainkban több hapkido stílus létezik, több nagyobb és kisebb szervezet. Hogy melyik a jobb? Egyik sem, hiszen minden stílusnak eltérőek, egyediek a technikái, struktúrái, módszerei, ruházatai. A lényeg, hogy Yong Sul Choi módszerén alapszik mindegyik.
Egy fiatal koreai Yong Sul Choi munkatáborba került Japán hegyei között. Szerencsésnek mondhatta magát hogy családjával lehetett. Nevelőapja egy japán, Sogaku Takeda mester lett. Ő Daito Ryu Aiki Jutsu mester volt. Fiát szerette és a haláláig Choi tőle tanult.
1945-ben Korea visszanyerte függetlenségét. Több koreai hazatérhetett, közöttük kiváló mesterek is, mint Yong Sul Choi. Choi elkezdte a Japánban tanult módszereket alkalmazni vegyesen a koreai harcművészetekkel.
Stílusának a Yawara nevet adta. Ez nem volt népszerű mert japán volt. Később Yu Sul-ra, majd Yu Kwon Sul-ra változtatta. A tanítványai tanácsaira ezután mégis felvette a Hapkido nevet.
Tanítványai között több olyan név volt, akik külön koreai stílusokat alapítottak a későbbiekben. Például Chi Chan Jae mester volt az aki megfűszerezte a stílust akrobatikus rúgástechnikákkal.
Ő nyitotta meg az első hapkido iskolát Koreában 1961-ben. A neve Song Moo Kwan volt. Mai neve már Sin Moo hapkido.
Kwan Sik Myung mester 1968-ban megalapította a Yoon Moo Kwan hapkido-t.
Joe Bang Lee, aki 1960-ban megalapította a Hwarangdo stílust, 1972-ben kivitte az Egyesült Államokba. Azóta a Hwarangdo a világon elterjedt harcművészet lett.
Más hazatért mesterek más nevet adtak a művészetüknek, pl.: Tang Soo Do
1955-ben Choi Hong Hi tábornok a taekwondo kitalálója, aki nagy befolyással bírt, a taekwondo zászlaja alá akart bevonni minden küzdő művészetet.
Szerencsére néhány a mai napig külön fennmaradt: Tang Soo Do, Tae So Do, Hwarang Do, Boo Sho Han, Kuk Sol Won, Hosin Do, Kum Do.
A Hapkido azért tudott független maradni, mert a technikák eltértek a többi stílustól.
Mások bíróságra vitték az igazukat.
Napjainkban több hapkido stílus létezik, több nagyobb és kisebb szervezet. Hogy melyik a jobb? Egyik sem, hiszen minden stílusnak eltérőek, egyediek a technikái, struktúrái, módszerei, ruházatai. A lényeg, hogy Yong Sul Choi módszerén alapszik mindegyik.
Forrás/szöveg: Kopasz Attila